Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mennyből az angyal

2014.04.25

Nehéz helyzetben voltam. Embert próbáló időszakon mentem keresztül. Nem gondoltam, hogy valahonnan segítség érkezhet, de titkon mégis reménykedtem benne. Kértem az eget, hogy küldjön nekem valakit. Egy angyalt. Már csak ő segíthetett rajtam. Vártam rá. Egyre csak vártam. Bizakodtam. De mindhiába. Nem jött el.

Fohászomat az Úr felé mantraként mormoltam, és vártam a csodát. Hittem, hogy az angyal, akit küld, aki mellém rendeltetett, hogy vigyázzon rám, egyszer csak leszáll a fellegekből, és segítő jobbját nyújtva megjelenik előttem. Nem is tudom, miért hittem ezt, de már csak ez lehetett a legutolsó mentsváram. Ám mégsem jött el hozzám. Nem jelent meg előttem az őrangyal, akire számíthattam volna. Nem szállt alá az égből kecses szárnyaival, hogy mosolyával, érintésével megnyugvást hozzon.

Megrendült lényem omladozó romjaiból kikászálódva, kezemet ökölbe szorítva koncentráltam. Igyekeztem tudatosítani magamban, hogy a birtokomban van minden hatalom, ami szükséges; minden tudás a rendelkezésemre áll bármilyen probléma megoldásához. Még ha az őrangyal nem is érkezett meg hozzám, akkor is képes vagyok a saját erőmből fölállni, ha elbuktam. Markomat összeszorítva érezni kezdtem a bennem szunnyadó ősi erőt, ami jóleső érzéssel áramlott bennem, és átjárta testem-lelkem.

Bal kezemben éreztem a pokol minden szenvedéséből származó erőt, mellyel átküzdöttem magam mindenen és ellenállóvá tett. Jobb kezemben a menny minden jósága, szépsége és bölcsessége, ami az élet örömével ajándékoz meg. Összecsaptam a tenyerem, mágikus hullámokat keltve életre ezzel. 

Megráztam magam és egyszeriben megvilágosodott előttem minden. Lehullott rólam minden aggály és gyengeség, mely addig béklyóba zárt. Lefoszlottak emberi mivoltomból származó félelmeim, melyeket addig is csak mélyen gyökerező hiedelmek tápláltak. Levedlettem magamról a tévképzeteimet, melyek az elmémen uralkodtak, majd démonjaimat legyőzve kitörtem a testemből és felülemelkedtem rajta. Valódi énem nem volt rejtve többé előttem. Megmutatkozott végre, ami mindvégig ott létezett, melyről mit sem tudtam.

Valamivel magasabbról, más nézőpontból szemlélhettem így a világ dolgait. Másképp láttam mindent. Szembesülhettem igazi önvalómmal. Előbújt belőlem az, amit mindig is vártam. És megérkezett a várva-várt segítség. Ám az angyal nem a mennyből érkezett. Máshonnan jött elő. Szabad lettem. Szárnyakat bonthattam végre, és örömmel töltött el, ahogy kiléptem a fényre.

 

2014.04.17.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.