Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vélemények a Tünemény-ről

2009.08.23

 

Nemere István véleménye:

 


"Kedves Tamás Károly!


A „Tünemény”-ben egy nyelvi és egy írástechnikai hibát találtam (csak). Az egyik a mostanában rohamosan elharapózó nyelvi barbárság tünete: „ettől nagyobb”. Mondják még így is: „tőlem fiatalabb”, stb. Nos, ilyen nincs a magyar nyelvben, úgy mondjuk és írjuk: „nálam fiatalabb, ennél nagyobb” stb. Nem szabadna hagyni, hogy az efféle, pár évig tartó nyelvi ragály befészkelje magát az irodalomba, mert attól csak tartóssá lesz, legitimitást kap, fennmarad.

A másik dolog: az egyik fejezet címe: „A néptelen város” – nos, a szereplők még csak közelednek a városhoz, de a cím már elárulja, hogy úgysem találnak ott senkit, hisz lakatlan. Ennél még a sokat sejtető „A város” is jobb lenne – szerintem.

A lényegre térve: nem tartom ezt rossz regénynek. Ha én lennék egy kiadó, apróbb változtatásokkal kiadnám. Ugyanakkor azt is értem, miért nem akarják kiadni. A vontatott elbeszélő stílusa nem illik bele a mai trendekbe, manapság a SF-regények is mozgalmasabbak, pergőbbek, több bennük a feszültség, a költői leírásokra sajnálják a papírt a kiadók és az időt az olvasók. Tudom, mert az én regényeim is sokszor effélék, és lehet, hogy a sci-fiben ez már a múlté?

„Az időnkívüliek” viszont jó, sőt merem állítani, hogy nagyon jó írás.

Barátsággal:
Nemere István"

 

 


 

Trethon Judit véleménye:

 

"A történet érdekes, de akadnak benne logikai bukfencek. Mindjárt a címben szereplő Tünemény is felveti a kérdést: honnan jött? Az univerzumban szabadon kószáló energiatömeg, akár az isten létezése vitára ingerelhet, de az utóbbi legalább megmagyarázható a hittel, amely évezredekre nyúlik vissza, és mára masszívan beépült a köztudatba. A Tünemény felbukkanása viszont indokolatlan, hacsak nem a sci-fi regény érdekében történik. Az olvasót azonban még egy érdekes sztori ürügyén sem illik teljes tudatlanságban hagyni.
Ami a történetet illeti, elég érdekes és olvasmányos, bár nem mentes némi sablontól. Már az elején, amikor Rachel valami ösztöntől hajtva követi a férfiakat. Hát persze, hogy kell nő a történetbe, meg egy férfi, akivel összejöhet, ráadásul a kapcsolatot sem Chris, sem az öreg csillagász nem fenyegeti. Ideális helyzet, mondhatnánk, de kiszámítható.
Ugyanez vonatkozik arra, hogy Rachel gyereket vár, meg a koros Doris és az ideiglenesen feltámadt dr. Farley találkozása.
A történet egyenes vonalon halad, ami nem mindig tesz jót neki. Kellenének olyan csavarok, amelyek a meglepetés erejével hatnak az olvasóra. Most nagyjából minden kiszámítható, még a szellemalakok meg az exűrhajós felbukkanása is.
A fogalmazás is lehetne egy kicsit könnyedebb, és akadnak olyan mondatok, amelyeket feltétlenül át kellene írni.
Csak egy példa erre:

Brooks egyszeriben ledermedt a kérdés hallatára. Hogyan juthatott ki ilyen információ a szigorú hírzárlat ellenére? Pedig az öreg tudós érkeztetését nagy titoktartással és a legnagyobb körültekintéssel végezték.

Mondjuk így:
Brooks megdermedt a kérdés hallatán. Hogyan juthatott ki információ a szigorú hírzárlat ellenére? Hiszen az öreg tudós érkezését szigorúan titokban tartották.

Manapság a szerkesztők nem írják át a mondatokat, és az olvasók nem kedvelik a cirkalmas megfogalmazásokat. Az egyszerűbb fogalmazás semmit nem vesz el a stílusból, csupán feszesebbé és olvasmányosabbá teszi, és A Tünemény esetén erre szükség lenne, mint ahogy a szereplők körültekintőbb jellemzésére is. A figurák nem elég életszerűek, kétdimenziósak maradnak, ajánlatos lenne bővíteni külső és belső jellemzésüket egyaránt. Megérné a fáradságot, mert A Tünemény alapjában véve érdekes regény, és jó lenne, ha megjelenhetne. "


 

 

Graymatter véleménye:

 

"Szia

Elolvastam a művedet, és készítettem egy kis értékelést.
Gratulálok!

Modern eposz. Megjelenik az érzékeny kollektív tudat ábrázolása, valósághű rezdüléseivel, ugyanakkor az individuumban rejlő emberi hatalmaság megvalósulása.

Mély érdeklődés a világegyetem feltérképezetlen részeit átövező misztikum iránt, mely az ember viszonyában nyeri el csodálatos voltát. A szerző, e jellembéli érdeklődése, s mellette a gyermekszerű fantázia, tárgyi megjelenése, tehát műbeni leképeződése adományozza az iromány esszenciáját.

Felsejlenek a mű valamiféle képregényesen játékos, amerikanizált megnyilvánulásai, mely olykor elhiteti velünk az alkotás tömegregény voltát, majd ebből a téves képzetből újra és újra kiábrándulunk szembesülve egy gyermekies, ábrándozó jellem alkotó munkája termékének ékes elemeivel.

A szerző a tudományos-fantasztikus irodalmi irányzat eszközeivel szembesíti az olvasót napjaink egyik fő problémájával, a globális környezetpusztítás, illetve a belső társadalmi problémák, lehetséges jövőbeni következményeivel, s egyben hívja fel a figyelmet környezetünk védelmének, illetve a társadalmi berendezkedés stabilizálásának, az ember önpusztító magatartása kiküszöbölésének szükségességére. Bemutatja a modern technika alkalmazásának helyes formáját.

Az alkotásban találunk barátságot, szerelmet, s további csodálatos emberi vonzalmakat.

A mű egyértelműen gyarapítja irodalmunk ékességeinek tárát, egészen kiválónak ítélem.

Kékes"

 

 

 

<<<<< A zenelejátszó igény szerint leállítható!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

megjegyzés

(Tom, 2009.08.24 17:39)

Köszönöm szépen a véleményeket! Ezek szerintem nem olyan rosszak. Figyelembe véve azt is, hogy a Tünemény az első írásom! :)