Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versek

2008.09.29

Angyalszárnyak

 

Egyszer egy hűvös őszi estén,

Leszállt elém az égből egy lény.

Fényes volt és arctalan,

Szárnycsapása hangtalan.

 

Szárnya volt, az nem is vitás,

Egy angyalszárnyú entitás.

Kérdem tőle: - Hát te ki vagy?

Azt felelte: - Jöjj rá magad!

 

- És miért épp elém szálltál le?

- A kérdés az, hogy vártál-e.

Közelsége megnyugtatott,

Érintése hitet adott.

 

Úgy éreztem, ismerem őt,

És tőle kapok minden erőt.

Tudtam, egyszer eljön értem,

Vártam rá, hogy megtörténjen.

 

Hogy miért jött, azt nem tudhattam,

De mindenkitől elbúcsúztam.

- Értem jöttél, ne is tagadd,

Hogy a lelkemet az égbe ragadd!

 

- Ne félj tőlem, nincs rá okod!

Van a földön még sok dolgod.

Tiszta szívvel, s jó lélekkel,

Élni tudsz e küldetéssel.

 

Szabadulj meg a félelemtől,

S minden mástól, mi felőröl.

Ne legyen benned semmi harag;

Hisz’ én vagyok az, saját magad!

 

Írta: Tamás Károly Tamás (Carl Thomas)   2014-12-19.

 

  

UFO

 

Homályos köd burkolta az eget,

mikor halk neszre ébredek.

Már éppen a pázsiton lépkedek,

ekkor fölém egy UFO lebeg.

 

Az UFO leszáll vala, -Ó, egek! –

s belőle egy lény kiténfereg.

Gondolatátvitellel irányít engemet,

Ellene tenni semmit nem lehet.

 

S mikor mégis győz az öntudat,

beszédre nyitom hát ajkamat.

De ekkor elragad az indulat,

s csak egy sikoly hagyja el torkomat.

 

Itt senki sem hallhatja hangomat,

Ez hát a vég, s jő a kárhozat.

Agyam bástyaként emel elmém köré falat,

Nem szeretnék mást, csak múló álmokat.

 

Mikor ismét ágyamban ébredek,

Tudom jól, ez csak álom lehet.

Mondom is magamban: -Ó, minő rettenet! –

Ilyet alkot az agy és a képzelet.

 

De valami neszt hallok, s ágyamból felkelek,

hisz nem elmém szülte e képzetet.

Lelkesen kémlelem ismét a kék eget;

Vannak hát UFO-k? Az bizony meglehet!

 


 

 

NEM VAGYOK EGYEDÜL

 

Magányomban felnézek az égre, köröttem ezernyi csillag ragyog.

A kozmosz sötét üressége, melyben születtem és vagyok,

nem lehet oly kietlen táj, hiába zord és rideg,

mert e forrás virágzó életet ád, lelket fakaszt és hitet.

Nem vagyok többé egyedül már, hiszen örökké létezem,

s bennem születik újjá az egész Világegyetem.

 


 

 

A LÉLEK OTTHONA

 

Ragyognak a csillagok, s óvják, vigyázzák a születő életet,

míg a rohanó idő hálóként szövi át a végtelen teret.

 

A teret, melyben büszkén tündököl a lét megannyi csodája,

s ahol a gondolatok sohasem tűnnek el, nem vesznek végképp homályba.

 

Ott, a dimenziókon túl van egy ajtó, mely Istenhez vezet,

innen áramlik a nagyvilágba a remény, a hit, a béke, és a szeretet.

 

A lélek otthona ez, itt ezernyi csodás álom terem,

s mikor befejezi útját, eljő és egy kicsit megpihen.

 

De tudja jól, nem maradhat végleg, így új ösvényre tér,

ez hát a sorsa, hisz várja az élet, majd ismét útra kél.

 


 

 

CSILLAGFÉNY

 

Csillaglány, nyújtsd felém kezed, s lelkem a fénylő űrbe vidd;

tekints le rám, majd nézz az égre, s tárd ki szárnyaid!

 

Indulj most, ne késlekedj, ne habozz túl soká;

mert odafenn, a csillagok között az öröklét vár reád.

 

Maga az örökkévalóság a dicső út Isten színe elé;

ez hát az én utam, ezért születtem, s repülök a csillagok felé.

 

- Hazatértél! – mondá az Úr. – Mert onnan valók vagytok ti mind;

- De míg élsz, szemed az eget fürkészi, s a csillagokra tekint.

 

Ezernyi fénypont hunyorog fönt, Isten újból rád kacsint;

s míg végső célod nem éred el, szüless hát újra, élj megint!

 


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

lélek

(Takáts Éva, 2011.10.24 14:30)

A Lélek otthona versed ezer kis pillanatkép villant fel bennem...Szerettem...

válasz

(Tom, 2010.10.08 15:19)

Köszönöm szépen a kedves hozzászólásokat! Jól esik! :)

karmenklaudia@freemail.hu

(Kármen, 2010.10.07 13:26)

Kedves Tom:)

Örülök,hogy nem félsz attól,ami benned rejlik és nem félsz megmutatni,hiszen ez a mai meg nem értő világ mind ezt már csak történelemnek hiszi.Pedig a csoda létezik és bennünk van,vidd tovább hát az üzenetet és harsogd szüntelen,hangosan.

maryamoldala@gmail.com

(Maryam, 2009.12.18 13:52)

Szia kedves Tom!

Nagyon szépek a verseid, mély mondanivalóval, titkokkal átszőve szembesítik az olvasót a világgal, és saját magával. Szeretetet, nyugalmat éreztem olvasás közben. Köszönöm.

Maryam

Budapest

(Loibersbeckné Erzsó, 2009.11.10 09:55)

Gratulálok,nagyon tetszik.

outblast01@gmail.com

(Timcsi, 2008.12.30 14:23)

Ismertem a verseket,de a "Nem vagyok egyedül" és "A lélek otthona"címűt szeretem a legjobban.Ez már csak csemege ilyen súlyú olvasmányok után. :) Pusszancs TIMCSI